Mindenki mást lenyomott, itt van számokban a Lidl hazai fölénye
A legmagasabb bevétel, a legmagasabb profit, még úgy is, hogy az adó és a bérköltség is tízmilliárdokat vitt el.
A legmagasabb bevétel, a legmagasabb profit, még úgy is, hogy az adó és a bérköltség is tízmilliárdokat vitt el.
Néhány tisztes profit és pár gigantikus veszteség látszik a kiskereskedelmiláncok friss mérlegében. Az árstop és az árréssapka közötti rövid időszakban semnyugodhattak meg a boltok, a kiskereskedelmi különadó is fájdalmas a 2024-es beszámolók alapján.
Boltbezárásokra, romló GDP-adatokra figyelmeztet egy, az árrésstop hatásait utólag elemző hatástanulmány. Az Országos Kereskedelmi Szövetség ez alapján kéri az intézkedés kivezetését a kormánytól, akár több lépcsőben is jó nekik.
Május végéig lehet bírni a kormányzati beavatkozást a kiskereskedelmi árrésbe – véli Heiszler Gabriella, a SPAR elnök-ügyvezető igazgatója.
A Lidl és a Tesco után a Spar is lépett.
Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.
Másfél évnyi árstop és egyévnyi – most véget érő – kötelező akciózás után a kormány ráhagyja az árazási döntéseket az élelmiszerláncokra. Hamarosan kiderül, jól járnak-e ezzel a vásárlók. Ám ezt nem a kormány Árfigyelő portáljáról lehet majd leolvasni, az igazából ezután is csak a boltoknak lesz hasznos, mert ott könnyebben szemmel tudják tartani egymás árait.
Márciusban a kormányzati kommunikációba is bekerült a diszkontok és a hagyományos kereskedelmi láncok háborúja – de vajon a hvg.hu listáján melyik számít olcsóbbnak? Ez a húsvéti bevásárlókosár.
Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.
A kiskermultiknak tájékoztatást kell kitenniük, ha egy termék kiszerelése csökken. Pedig a kiszerelés mérete a gyártókon múlik, ha ők címkéznének, akkor a kisboltok vevőihez is eljutna az információ. A "zsugortájékoztatókkal" újabb felületet kap a propaganda a boltokban, a multik még egy kötelező pluszfeladatot és adott esetben bírságokat. Előfordulhat, hogy a zsugorinfláció elleni harc végül gerjeszteni fogja az inflációt.
Szinergiák és ingatlanpiaci tapasztalat: vidéki nagyvárosokban terjeszkedne, és a harmadik legnagyobb kiskerlánccá tenné az Auchant az Indotek vezére.
Ismét fellángolt a vita, hivatalosan miért is kell dolgozni szenteste napján, miután az elmúlt hetekben kiskereskedelmi láncok jelentettek szünnapot. Megnéztük: nyerne vagy veszte az ország azon, ha december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítanák, kiszámoltuk, mennyibe kerülne plusz egy szabadnap.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
Arra sincs garancia, hogy az Indotek részesedésszerzése az Auchanban jól fog elsülni, de az még kevésbé látszik, a NER-nek miért lenne jó a kiskermulti megszerzése. A francia tulajdonosok aligha büszkék, legalábbis nem verték nagy dobra a sikeres magyarországi tőkebevonást.
Növelték a 100 milliárd forint feletti adózás előtti eredményt elérő kiskereskedelmi láncok extraprofitadóját, és majdnem másfélszeresére emelték a gyógyszergyártókra és forgalmazókra a drágább gyógyszerek után kiszabott visszafizetési kötelezettség mértékét a szerda este kiadott kormányrendeletek egyikével. Van azonban könnyítés is.
Országos hálózat kialakítását tűzte ki célul az idén 25 éves, több mint 200 franchise-üzletet ellátó Dél-100 Kft. A jelenleg elsősorban Közép-Magyarországon aktív kiskereskedelmi lánc az olcsósággal, az árukínálat dimanikus alakításával és a vevőkkel fenntartott személyes kapcsolattal szállna versenybe a nemzetközi láncokkal a háztartási vegyi áru, iparcikk, tartós és reformélelmiszerek frontján.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
A kiskereskedelemre kivetett különadó bő 75 százalékát a hat legnagyobb boltlánc fogja kifizetni.